BAMA

Most utánanéztem, hogy mennyire változnak a központi felvételik eloszlásgörbéi évről évre, és hát nagyon:

http://www.oh.gov.hu/korabbi_beiskolazasi/kozepfoku-irasbeli

A 120%-os szabály tehát tényleg abszurd (ha az újságíró jól idézte...)

Az "el kell éni az átlagpontszám 1,2-szeresét" szabály azért vicces, mert az elérhető maximum adott, 100 pont. Ha éppen túl könnyűre csinálják a központit, és az átlagpont 84 lesz, akkor 101 pont kellene a gimibe kerüléshez, tehát nulla fő mehet oda, mert az elméleti maximum 100 pont. Ez extrém példa, de az biztos, hogy ilyen szabályozás mellett a gimnáziumra jogosultak köre évről évre erősen ingadozhat. A (matematikai értelemben) értelmes szabályozás úgy szólna, hogy a jelentkezők felső X százaléka mehet gimibe.

A másik amit nem értek, hogy az állam lesz a fenntartó 2012 szeptembertől (legalábbis a Széchenyi épületével való "sakkozás" akkor értelmes). Akkor pedig mi köze a városnak ahhoz, hogy pécsiek vagy nem pécsiek járnak az iskolákba. Magyar állampolgárok járnak a magyar állam által fenntartott iskolákba, a városnak ehhez csak annyi köze van, hogy konkrétan az ő területén van az intézmény.

Egy probléma van ezzel.
1) a tanárok számát a kisebb osztálylétszámok miatt csökkenthetik.

Másféle megoldása is van ennek, ha a gimnáziumok osztálylétszámát központilag 25 főben maximalizálják, akkor is a központi felvételin csak a jobb képességű tanulók kerülnek be (akik nagy valószínűséggel az átlag felett 120%-al teljesítenek) Ez meg a gimnáziumnál ahol elméletben a felsőoktatásra képzik az embert, nem egy rossz tulajdonság...

Arról nem szól senki semmit, hogy ha a diák nem kerül be a gimnáziumba , de a másik helyen jól teljesít nem kérheti át magát...
Egyetemistaként azt látom a gimnáziumok képzési szintje egyre rosszabb, és a gyerekek egyre inkább ki akarják magukat húzni a tanulási kötelezettségek alól... ha nem is ebben a formában, hanem az osztálylétszám csökkentéssel, de jó gondolatnak találom a tervezetet. Lehet utálni =)

Bocsánat, nem lemaradt, csak nem tudtam, hogy nem lehet idéző jelet tenni.
Nem vitás, hogy a gyermeklétszám csökkenése jelentkezni fog a középfokú intézményekben is, de jó lenne, hogy ki milyen iskolatípusba való, az nem a lakóhely vagy egy egyszeri felvételi eredmény alapján dőlne el. Egyáltalán, van-e joga bárkinek is kijelenteni, hogy milyen képzésre való.

A gondolataim vége lemaradt!
Nem vitás, hogy a gyermeklétszám csökkenése jelentkezni fog a középfokú intézményekben is, de jó lenne, hogy ki milyen iskolatípusba

A város oktatásügye kétségtelenül jelentős problémákkal küzd a finanszírozás tekintetében. Persze amikor abból látszik erény, hogy milyen színes, változatos kínálatot biztosít a pécsi középfokú oktatás, akkor mindenki szívesen dicsekszik az iskolaváros jelleggel, és ez független a döntéshozók politikai hovatartozásától. A tervezet hierarchiát szándékozik kialakítani az intézménytípusok között, néhány hozzászóló rá is mutat ennek képtelenségére, az érettségi vizsga követelményei függetlenek attól, hogy gimnáziumban vagy szakközépiskolában érettségizik valaki. A gyerekek többségében 14 éves korban kerülnek a középfokú oktatásba, kialakulatlan személyiséggel, változatos motiváltságot biztosító családi háttérrel. Elfogadható-e, hogy egy egyszeri írásbeli teljesítmény alapján (talán a döntéshozóknak is voltak kevéssé sikeres vizsgái, napjai) első, másod és harmadrendű csoportokat alakítanak ki a gyerekek között? Együtt jár-e ez azzal, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok megítélése is más lesz, mint a gimnáziumokban dolgozó kollégáiké. A feladatuk ugyanaz, tudást, kultúrát és kulturáltságot, kreativitást fejleszteni, nevelni. Eltűnik-e az esélyegyenlőség lehetősége is? Szorosan ehhez kapcsolódik az a félmondat, ami ismét feleleveníti a korábbi törekvéseket, hogy csökkenteni kell a bejáró tanulók számát. Az általános iskola vonatkozásában ez még nem is ördögtől való gondolat, erősítheti a kistelepülési iskolák megtartó képességét, de aki faluban lakik, ne tanulhasson középfokon. Netán albizottsági elnök úr lehetőséget lát arra, hogy mint kisvárosi középiskola igazgatója, több jelentkezőre számíthat? Nem vitás, hogy a gyermeklétszám csökkenése jelentkezni fog a középfokú intézményekben is, de jó lenne, hogy ki milyen iskolatípusba

Az már biztos h a gimnáziumokban sokkal jobban szívatják a diákokat. Ez személyes tapasztalat. Nagyon megbántam hogy egy gimnáziumban (hogy melyikben, azt inkább most nem nevesíteném) húztam le 4 évet, mert ugyanazt az érettségit írtuk meg, mint amit a szakközepesek is, csak minket a 4 év alatt folyamatosan szekáltak, semmi sem volt elég jó nekik, ahelyett h bátorítottak volna (pl. "nyugodjatok meg, sikerülni fog az érettségi") sokszor hátráltattak ("ti annyira buták vagytok, ha ezt nem tanuljátok meg meg foglak buktatni az érettségin..."). És az is igaz, amit a többi hozzászóló írt, nem lehetett saját véleményünk, amit a tanár mond, az van és kész. Az egyik tanár mikor egyszer nagyon belendült, előadott egy olyan szöveget, miszerint ebben az osztályban nincs demokrácia, itt diktatúra van és ő a diktátor, akinek nem tetszik el lehet húzni. A gimnáziumi ballagás életem egyik legboldogabb napja volt. Azóta nem jártam még az iskola környékén se,és szerintem egyhamar nem is fogok.

Én úgy gondolom, hogy ma már a gimnázium és a szakközépiskola között nem sok különbség van. Márcsak azért sem mert egy gimi érettségi 4es ugyanannyit jelent mint egy szakközép 4-es. Néhány különbség azért van. Míg egy gimnáziumban a gyereknek kuss a neve, senkit nem érdekel a véleménye, csak tanulj és "majj jólesssz" szlogen alatt őrlik őket, addig mondjuk egy normális szkközépiskolában (Persze ez személyes és pár ismerős véleménye), az órákon nem a végtelen értelmetlen tanagyag gyerekbegyömöszölése kerül előtérbe. Én nagyon örülök hogy szkközépiskolában tanulhattam, mert egy tanárral elvitatkozhattam azon, hogy Petőfi xy verse miért és hogyan íródhatott. Ezt egy gimiben nem tehettem meg. Van jónéhány barátom, aki szakmunkásképzőben kezdte és szakközépiskolában folytatta aki most jogász, közgazdász. Sokkal másabb a világképük, mint egy gimnazistának.

Sajnos mivel a jó megoldásokat az elmúlt nyolc évben a FIDESZ zsigerből elutasította, így csak a rossz megoldások maradtak. A FIDESZ látja a problémát, de nem tudja a megoldást. Ez a megoldás törvénytelen, protekcionista, könnyen kikerülhető, magyarul rossz.

Én eddig úgy tudtam hogy ez fordítva működik. Ha mondjuk 50 hely van akkor az első ötvenet kell felvenni. Olyan hogy ha valaki elérte a megadott szintet akkor felveszik már csak logikailag sem működik, mert lehet hogy több mint 50-en érik el és akkor baj van, de az is lehet hogy csak 2-en érik el és akkor is baj van. Egyszerű felvételi irányszámokkal (létszámokkal) lehet szinteket felállítani és nem központi rendeletekkel.