BAMA

A Komlón terjedő hírre, mely szerint a kórházat bezárja az állam, amint átveszi az önkormányzattól, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen sem érkezett megnyugtató válasz. Dr. Barbarics Ildikó képviselő kérte a városvezetést, hogy adjanak felvilágosítást arról, mi lesz az aktív ágyakkal, hogyan oldják meg a szakmai átszervezést, mi történik majd az ingóságokkal, illetve, hogy miből pótolják a finanszírozási hiányt.

Polics József polgármester a kérdésekre reagálva elmondta, egyelőre semmilyen konkrétummal nem tud szolgálni, mivel jelenleg is zajlanak a tárgyalások a tárcával és az egyetemmel, legutóbb dr. Cserháti Péter államtitkár-helyettes látogatta meg az intézményt.

  Műtét a szigetvári kórházban – a kormánymegbízott állítja, nem lesz „elfekvő” a városi intézményekből

Dr. Tánczos Frigyes Attila, a Komlói Egészségcentrum főigazgatója hozzátette, az álláspontok nem minden esetben egyeztek meg a felek között, de a legfőbb cél, hogy a belgyógyászati betegek ellátása, valamint az előre tervezhető sebészeti beavatkozások lehetősége továbbra is Komlón maradjon. A tervek szerint ezzel kapcsolatban február 6-án újabb egyeztetésre került volna sor, ez azonban a rendkívüli időjárás miatt elmaradt.

Ahogy a komlói, úgy a mohácsi, a szigetvári és a siklósi intézményben is jelentős változásokat hozhat az államosítás, s ezt lapunk kérdésre dr. Hargitai János is megerősítette. A baranyai kormánymegbízott elmondta, minden kórház számíthat változtatásra, ez azonban nem azt jelenti, hogy bezárnák őket. Bizonyos mutatók alapján egyes osztályok megszűnhetnek, néhány feladatot a megyeszékhely vehet át, de arról szó sincs, hogy a városi kórházakból „elfekvőket” csinálnának. Arról, hogy melyik intézményben mi marad meg, többfordulós egyeztetések után döntenek, de nyilván meghatározó szempont lesz a gazdaságosság.

Semmelweis-terv „optimális betegutakkal”

A kormány nyáron fogadta el az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló Semmelweis-tervet, amely nagytérségi alapon szervezné újjá a betegellátást, és „optimális betegutakat” alakítana ki. Az elképzelések szerint a felállítandó nyolc regionális központ egyik székhelye Pécs lesz, így mégsem valósul meg a korábban kaposvári kezdeményezéssel létrehozni szándékozott Pannon Egészségügyi Társulás, amely a somogyi város vezetésével rajzolta volna át az eddig meglévő ellátási rendszert.

Azt is meghatározzák majd, hogy melyek azok az ellátási formák, amelyek Pécsett, s melyek azok, amelyek a megyei intézményrendszerekben (Kaposváron és Szekszárdon), valamint a kisebb városi és járási kórházakban végezhetők el. Ezzel gyakorlatilag egymásra épülő ellátórendszer fog kiépülni, tiszta és világos betegutak létrehozásával.

A nagytérségi rendszer kialakításával viszont az OEP várhatóan nem fogja finanszírozni a jelenleg minden kórházban meglévő aktív kapacitásokat, viszont a felszabaduló kapacitások teljesítmény-volumenkorlátja átsorolható lenne oda, ahol ezeket az ellátási formákat végzik.

Szülés – csak Pécsett?

Egyes tervek szerint a kórházak állami fenntartásba kerülését követően csak ott maradhatnának meg a szülészeti osztályok, ahol az évenkénti születésszám eléri az ötszázat. Mo-hácson emiatt új szolgáltatásokkal csábítják a várandós nőket a kórházba, Szigetvár pedig az átszervezésekben bízik.

Baranya másik két városában ez már nem aktuális, hiszen Siklóson 2006-ban, míg Komlón 2007-ben szűnt meg a szülészet, a gyermekosztállyal együtt. A két településről és környékükről emiatt Pécsre kell bejárniuk a várandós kismamáknak.