BAMA

A korábban észlelt gombafertőzés következtében olyan mértékben leromlott a hegyoldal feketefenyőinek állapota, hogy tovább nem lehet halogatni a veszélyessé vált fák kivágását és eltávolítását. Az elmúlt napok havas, szeles időjárása különösen ráirányítja a figyelmet a probléma megoldására.

Az elhalt példányok maguktól kidőlnek, így veszélyeztetik a kirándulókat, a parkerdei berendezéseket, a közúti közlekedést és műtárgyakat, a Mecsekben lévő lakóingatlanokat. Mint Szilasi Tamástól, a Biokom Kft. parkerdei részlegvezetőjétől megtudtuk, az első körben kivágásra jelölt fák túlnyomó többsége (mintegy 80 százaléka) olyan mértékben leromlott, hogy gyakorlatilag hasznosíthatatlan. Ezekből darálék készül, és ha a farostlemez-gyártók részére nem lehet értékesíteni, akkor az erőmű lehet a potenciális hasznosítója. A fák egészséges részei egyébként a cég asztalosüzemébe kerülnek, ahol parkerdei műtárgyak, erdei bútorok, eszközök fa tartozékai készülnek belőlük.

Az egészségügyi fakitermelés még az idei szezonban elindul, és a vágásra kijelölt menthetetlen egyedeket két éven át tartó, folyamatos, környezetkímélő beavatkozással távolítják el. Utóbbi azt jelenti, hogy lovas fogattal dolgozó alvállalkozót bíznak meg a munkával, hogy a fenyők alatt fejlődő csemeték ne károsodjanak.

Az erdészeti beavatkozások időtartama alatt az érintett területeken időszakos útlezárásokra, forgalomirányításokra lehet számítani. A munkaterületekre információs táblákat helyeznek ki, amelyek a munkafolyamatokat mutatják be az érdeklődök számára.

Szilasi Tamás érdeklődésünkre elmondta, hogy a három-négy évig is eltartó program a pécsi Mecsek-oldal látványában is komoly változást hoz. A legnagyobb területen a Gyükés feletti keleti oldalon található feketefenyő, de foltokban sok más helyen, például az állatkertnél vagy a Misina körzetében is nagyobb számban fordulnak elő.

  Korábban vegyszeres kezeléssel is próbálkoztak a Mecseken, de kiderült, csak a kivágással lehet orvosolni a beteg feketefenyők problémáját

Nem volt sikeres a vegyszeres védekezés

Mintegy öt esztendővel ezelőtt egy kutatási sorozat indult a fertőzés folyamatának, és az ez ellen való védekezési lehetőségek megismerése céljából. Bár a feketefenyő példányai tájidegenek, de a mecseki szintvonalakon való elhelyezkedésük miatt olyan tájesztétikai értékeket képviselnek, hogy az erdőterületek gondozói kísérletet tettek a vegyszeres kezelésükre, így a megmentésükre. Próbaterületeken többszöri visszatéréssel vegyszeres kezelést alkalmaztak, több-kevesebb sikerrel, amelyekből viszont lényeges tapasztalatokra tettek szert.

A kutatási eredmények végleges öszszegzéseként egyértelműen megállapítható, hogy azokat a fenyőegyedeket, amelyek 50 százaléknál nagyobb mértékben fertőzöttek a gombásodás által, más hatékony és megnyugtató megoldás hiányában egészségügyi fakitermeléssel el kell távolítani a területről.

Tölgyek, kőrisek veszik át a fenyők szerepét

Szerencsére a kopárfásításra – azaz a Mecsek-oldal takarórétegeinek megkötésére – idekerült feketefenyők alatt az elmúlt évek során a természetes növénytakaró megerősödött, és mára már uralja a déli Mecsek-oldalt. A fenyvesek magas koronája alatt az érintett területeken molyhos tölgy, magyar tölgy, virágos kőris és csertövek, illetőleg növendék fák fejlődnek, hogy fokozatosan átvegyék az akár évszázados fenyőfák helyét és szerepét.

A természetkímélő beavatkozásnak köszönhetően nagyobb részben így biztosan nem lesz szükség mesterséges növényvisszapótlásra, mivel a természetes növényvilág megfelelő mértékben van jelen és fejlődik is a területen. Ahol azonban a természetes módon létrejött növénytársulás záródása nem megfelelő – vagyis nagyobb felületű kopár foltok maradnának –, ott mesterséges pótlást alkalmaznak.